Keresés |
Magyar Állateledel Egyesülés sajtóreggeli 2009. november 17.
Téma:
az Agrárgazdasági Kutató Intézet
Sajtóközlemény
Háttéranyagok
1.
A tanulmányról (grafikonokkal)
2.
Az Egyesülésről
Budapest, 2009. november 17. - „Az állateledel-gyártás, mint az élelmiszergazdaság egyik húzóágazata Magyarországon" címmel készített tanulmányt az Agrárgazdasági Kutató Intézet a Magyar Állateledel Egyesülés megbízásából. A friss adatok regionális gyártóbázisról, Európa 5. a világ 8, legnagyobb exportőréről, nagy hozzáadott-értékről, magas munkaerő-hatékonyságról, növekvő foglalkoztatottságról és beruházásokról, sikeres és versenyképes ágazatról szólnak, mint a magyar állateledel ipart jellemző tények.
Az Egyesülés képviseletében Mayer Zsolt elmondta, hogy az élelmiszeriparban is végbement a rendszerváltás, és ennek egyik nyertese a viszonylag rövid múlttal rendelkező állateledel-gyártás lett. Hangsúlyozta, hogy az elért sikerek titka a szakmai tapasztalaton és az állateledel, mint kategória ismeretén túl a kiváló minőségű hazai alapanyagok és munkaerő, az európai szintű beruházások és ezek eredményeként a versenyképesség megőrzése. A Magyarországon előállított termékek az elmúlt másfél évtizedben előforduló nem mindig kedvező gazdasági környezet ellenére is piacot találtak. Ebben a modern iparágban kevés a piaci szereplő, ám kezdetektől fogva nagyon éles a verseny, ugyanakkor a közös érdekek mentén a cégek képesek az együttműködésre. Erre Európában jó példa a közel negyven éves Európai Állateledel-ipari Szövetség, Magyarországon pedig a tizenöt éve jól működő Magyar Állateledel Egyesülés. A korai években kialakított együttműködés és kompromisszum-készség nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az állateledel ipart felkészülten érte az EU- csatlakozás. A magyar és unós hatóságokkal folytatott párbeszédnek köszönhetően a jogszabályok alkotásakor egyre inkább figyelembe veszik az állateledel ipar sajátosságait. A mostani tanulmány is rávilágít arra, hogy az állateledel ipar Magyarországon komoly gazdasági tényező, és remélhetőleg a köztudatba is bekerül, a többi „hungarikum" mellé, mint olyan termékcsoport, illetve ágazat, amire büszkék lehetünk.
Dr Popp József az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese
elmondta: az összefoglaló tanulmány úttörő munka két okból is: egyrészt
a hazai állateledel-gyártás gazdasági szerepét taglaló munka
Magyarországon - ismereteink szerint - eddig nem készült, másrészt az
Intézet először foglalkozott mélyrehatóan a témával, és készített önálló
elemzést e szakágazatról, amely mára több vonatkozásban is „felnőtt" a
hazai takarmánygyártás mellé. „Az agráriumon és különösen a szűkebben
vett mezőgazdasági alapanyagokat feldolgozó élelmiszeriparon belül az
állateledel gyártás futott be olyan pályát, amilyet sokkal több
szakágtól, sokkal több termékünktől reméltünk az ezredforduló tájékán.
Az
állateledel gyártásnál a tőkeerős, hosszú távon gondolkodó szakmai
befektetők, a meglévő hagyományok, szakmai tapasztalatok és a
versenyképes alapanyag-termelés kínálta lehetőségeket sikerült
kihasználni"- mondta a főigazgató-helyettes.
Szórádi Gyöngyi főtitkár az Egyesülés tevékenységét ismertetve külön kitért arra, hogy a fogyasztók még szélesebb körű tájékoztatása érdekében 2010. szeptemberétől új uniós szabályok léptek érvénybe, melyek az állateledelek címkéire és reklámozására vonatkoznak.
További információért kérjük, forduljon Szórádi Gyöngyihez a
Magyar Állateledel Egyesülés főtitkárához a 0620-9738-340-es
telefonszámon vagy az allateledelgyartok@t-online.hu emailen.
www.allateledelgyartok.hu
Az állateledel-gyártás, mint az élelmiszergazdaság egyik húzóágazata Magyarországon
(Az összefoglalót a Magyar Állateledel Egyesülés készítette az
AKI tanulmánya alapján)
A modern állateledel-gyártás a kedvtelésből,
illetve társként tartott állatok gyorsabb, tisztább és teljesebb
táplálása iránti igény növekedésével párhuzamosan alakult ki. Az
állateledel-gyártás mára a gabonatermeléstől és a húsipartól kezdve, a
gépiparon át az építőiparig és a szaktanácsadásig, több százezer embert
foglalkoztató, közel 55 milliárd eurós forgalmú globális iparággá
fejlődött.
Jelentőségét növeli, hogy a főtermékek előállításánál
számos olyan, a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban keletkező
melléktermékeket hasznosít, amelyek hulladékként történő kezelése,
megsemmisítése egyébként jelentős költséggel járna. Az
állateledel-gyártás a vásárlói igények kielégítése mellett, az
újrahasznosításban is szerepet kap, aminek köszönhetően az emberi
fogyasztásra készült élelmiszerek előállításának költsége csökken.
Az
állateledelek kereslete növekvő tendenciát mutat Magyarországon is. Az
éves hazai fogyasztás jelenleg mintegy 160 ezer tonnára tehető, ebből
közel 130 ezer tonnát itthon állítanak elő. A belföldi piac forgalma az
elmúlt öt esztendőben 25 százalékkal nőtt, az eladások értéke 2008-ban
elérte a 30 milliárd forintot.
Piaci adatok alapján az iparági
becslések szerint Magyarországon a kutyák több, mint húsz és a macskák
tápanyagigényének átlag közel harminc százalékát etetik előregyártott
állateledellel, ami azt jelenti, hogy még mindig jelentős a növekedési
potenciál, jóllehet, a hazai vásárlóerő csökkenése miatt - különösen a
pénzügyi-gazdasági válság időszakában - Kelet-Európa más országaihoz
képest a piac lassúbb bővülésével lehet számolni az elkövetkező néhány
évben.
Az állateledelek gyártása Magyarországon immár közel két
évtizedes múltra tekint vissza. A hazai gyártók mellett az első külföldi
érdekeltségű cégek 1991-1993 között jelentek meg. Ezek saját üzemeket
létesítettek, gyártásukat nagyrészt hazai nyersanyagra alapozták.
Magyarország hamar a kelet-közép-európai térség állateledel-gyártó
nagyhatalma lett, a gyártókapacitás ma többszöröse a hazai piaci
igényeknek.
A Magyar Állateledel Egyesülés tagvállalatai állateledel-gyártásának
alakulása
(2004-2008)
Forrás: Magyar Állateledel Egyesülés
A Magyar Állateledel
Egyesülés tagvállalatai 2008-ban összesen 408 ezer tonna állateledelt
állítottak elő. Ez közel 4 százalékkal haladta meg az előző évit, 15
százalékkal a 2004. évit. A vezető hazai állateledel-gyártók 2003-2008
között csaknem megháromszorozták a beruházásokra fordított összegeket. A
gyártókapacitások növelésének köszönhetően a szakágazatban
foglalkoztatottak száma 50 százalékkal nőtt, 2008-ban meghaladta az 1400
főt.
A Magyarországon gyártott állateledelek Európa szinte
valamennyi országába eljutnak, de az importőrök között Japán, Ausztrália
és Kazahsztán is rendszeresen jelen van. A nagy hozzáadott-értéknek és a
versenyképes árnak köszönhetően a termékek a távoli piacokra is
szállíthatók.
2008-ban Magyarország 303 millió dollár értékű kivitellel, 3,6 százalékos részesedéssel a nyolcadik helyen állt, míg az EU tagállamok közül az ötödik legnagyobb exportőr volt.
A kutya- és macskaeledelek (KN 230910) exportárbevételének
partnerországok szerinti megoszlása (2008)
Forrás:
KSH külkereskedelmi statisztika
A kivitelben a kutya- és
macskaeledelek 75-80 százalékos részarányt képviselnek. Ezek az
ezredfordulót követően a magyar agrár- és élelmiszeripari export egyik
komoly tételévé váltak. Két egymást követő évben, 2004-ben és 2005-ben a
kutya- és macskaeledelek kiviteléből származott az élelmiszergazdaság
összes exportárbevételének 6,3 százaléka. A külföldön eladott mennyiség
2008-ban elérte a 294 ezer tonnát, értéke 262 millió euróra rúgott. A
szakágazat exportorientáltságát és munkaerő-hatékonyságát egyaránt jól
jellemzi, hogy az APEH 2008. évi adatai alapján kalkulált szakágazati
exportárbevétel valamennyi élelmiszeripari szakágazat közül - az
étolajgyártás és a keményítőgyártás után - az állateledel-gyártó
szakágazatnál volt egy foglalkoztatottra vetítve a legmagasabb, 31
millió forint.
Az állateledel-gyártáshoz besorolt szervezetek 62,4
milliárd forint körüli árbevételéből 2008-ban 17,7 milliárd forint
származott belföldi értékesítésből, 44,7 milliárd forint az
exportértékesítésből. A szakágazat az exportforgalom alapján 2008-ban a
hatodik volt az élelmiszeripari szakágak között, 2004-2008 átlagában
pedig az ötödik helyre került. Az export részesedése a teljes
árbevételből fél évtized átlagában is kimagaslóan magas volt, 72
százalék körüli, ami egyértelműen jelzi a hazai állateledel-gyártás
sikerességét.
Az állatok etetésére szolgáló készítmények (KN 2309) kivitelének
szerkezete
(2004-2008)

Forrás:
KSH külkereskedelmi statisztika
A kutya- és macskaeledelek (KN 230910) kivitelének értéke és részesedése az élelmiszergazdaság exportárbevételéből (2003-2008)

Forrás:
KSH külkereskedelmi statisztika
A Magyar Állateledel Egyesülés képviseli a magyarországi állateledel
ipart a magyar és az európai hivatalos partnerek, hatóságok felé.
Tagja
vagyunk az Európai Állateledel Ipari Szövetségnek (FEDIAF), melyen
keresztül részt veszünk az európai állateledel ipar szabályozásának
kialakításában, mindvégig szem előtt tartva a Magyarországon
tevékenykedő gyártó- és forgalmazó cégek érdekeit és a nemzeti
sajátosságokat.
A Magyar Állateledel Egyesülést 2004. november 25-én alapították az 1992-ben létrehozott Állateledel Gyártók Egyesületében szerepet vállaló magyarországi állateledel gyártó- és forgalmazó vállalkozások.
Az átalakulással járó változással a szervezet alkalmazkodott a
megváltozott jogszabályi és piaci körülményekhez, amelyek jellemzői az
iparág rendkívül dinamikus fejlődése, a közép-kelet-európai régióban és
a magyar agráriumban, a mezőgazdasági exportban betöltött meghatározó
szerep, valamint a vásárlási szokásokban bekövetkezett változások, de
legfőképp az ország csatlakozása az Európai Unióhoz. Mindez hatékonyabb
kommunikációt és érdekképviseletet igényelt, így az iparági és piaci
szereplők még szorosabb összefogására volt szükség.
Az Egyesülés
tagvállalatai a magyarországi állateledel gyártás több mint 95%-át
képviselik.
Köztudott, hogy az állateledeleket érintő szabályozás több mint 80 százaléka uniós eredetű, ezért nagy jelentősége van annak, hogy az egyesülés tagjai első kézből értesülhetnek a tervezett változásokról, melyekkel kapcsolatban azonnal kifejthetik és egyeztethetik álláspontjaikat, véleményüket. Az Egyesülés fontosnak tartja az európai állateledel-ipar önszabályozásának magyarországi meghonosítását, mivel az aktuális jogszabályokból és az ipari helyes gyakorlatból kiinduló útmutatók egyszerűbbé teszik a mindennapi működést a biztonságos gyártás, a termékkommunikáció és a táplálkozástudományi ismeretek szférájában.
2009. különösen fontos év volt az állateledel ipar számára, ugyanis több, az állateledel kategóriát jelentősen érintő uniós jogszabály született. Szeptember 1-jén jelent meg a 767/2009/EK Rendelet a takarmányok forgalomba hozataláról, amely 2010. szeptemberétől alkalmazandó új szabályokat tartalmaz az állateledelek címkézésére és a termékkommunikációra vonatkozóan.
A rendelethez az Európai Állateledel-ipari Szövetség (FEDIAF) kézikönyvet készített, amely megkönnyíti a gyártók számára az új követelményekhez való alkalmazkodást. Felhasználóbarát formában tartalmazza a termékek címkéjén feltüntetendő kötelező és fakultatív nyilatkozatokat, valamint útmutatást ad az állateledelekkel kapcsolatos egyéb kommunikációhoz, pl. a termékekkel kapcsolatban megfogalmazott állításokhoz, a reklámozáshoz promócióhoz vagy a távértékesítéshez.
Az iparág sajátosságaira kidolgozott termékkommunikációs irányelvek alkalmazásával a jövőben egyértelműbbé válik, hogy pl. mennyi csirkehúst kell tartalmaznia egy a címkéjén „csirkehússal" feliratot viselő állateledelnek, egységes normák készültek a biotermékekre, pontosan tisztázott, mikor állítható egy termékről, hogy „természetes", „friss" csökkentett „x"-tartalmú, „y"-ban gazdag vagy „z"-től mentes. Kérésre a fogyasztók vagy további információhoz juthatnak az interneten vagy telefonon a termékek összetételével kapcsolatosan.
Az ipar által kidolgozott és remélhetően hamarosan a hatóságok, és az Európai Unió által elismert dokumentum várhatóan megkönnyíti a fogyasztók tájékoztatását és az ellenőrzést végző hatóságok dolgát is.
A Magyar Állateledel Egyesülés tagvállalatai
Alpha-Pet Food Kft.
www.alphavet.hu
www.eukanuba.hu
Nestlé Purina PetCare
www.purina.hu
www.darling.hu
www.friskies.hu
www.purina-one.com
Hill's Pet Nutrition
www.hillspet.com
Pet Hungária Kft.
www.pet-hungaria.hu
www.provimi.com
Mars Magyarország
www.mars.hu
www.pedigree.hu
www.whiskas.hu
www.pedigreorokbefogadas.hu
www.royal-canin.hu
Vitakraft Aqua-Food Kft.
www.aqua-food.hu
További információért kérjük, forduljon Szórádi Gyöngyihez a
Magyar Állateledel Egyesülés főtitkárához a 0620-9738-340-es
telefonszámon vagy az allateledelgyartok@t-online.hu emailen.
www.allateledelgyartok.hu
