Magyar piac

 

Az állateledel-gyártás gazdasági szerepe Magyarországon

 

Közel két évtizedes múltra tekint vissza. A hazai gyártók mellett az első külföldi érdekeltségű cégek 1991-1993 között jelentek meg. Ezek saját üzemeket létesítettek, gyártásukat nagyrészt hazai nyersanyagra alapozták. Magyarország hamar a kelet-közép-európai térség állateledel-gyártó nagyhatalma lett, a gyártókapacitás ma többszöröse a hazai piaci igényeknek.

 

Állateledel-ipari beruházások értéke (tagvállatok)

A vezető hazai állateledel-gyártók 2003-2008 között csaknem megháromszorozták a beruházásokra fordított összegeket.

 

A Magyar Állateledel Egyesülés tagvállalatai több mint 45 milliárd forintot fektettek be a magyarországi gyártókapacitás kiépítésébe, illetve bővítésébe.

 

Regionális gyártóközpont

 

Magyarországon a takarmánygyártási biztonság hatósági színvonala nemzetközi összehasonlításban magas - az alapanyagok bőséges kínálata és az egykor olcsó munkaerő mellett ennek is köszönhető, hogy a világ három vezető állateledel-gyártója, a Mars, a Nestlé és a Provimi (Pet Hungária) itt létesített gyártóbázist.

 

Az éves hazai fogyasztás jelenleg mintegy 160 ezer tonnára tehető, ebből közel 130 ezer tonnát itthon állítanak elő A Magyar Állateledel Egyesülés tagvállalatai 2008-ban összesen ennek több, mint háromszorosát: 408 ezer tonna állateledelt állítottak elő. (Ez közel 4 százalékkal haladta meg az előző évit, 15 százalékkal a 2004. évit.)

 

 

MAGYAR PIAC

 

Az alábbi adatok forrása:

Agrárgazdasági Kutató Intézet, Magyar Állateledel Egyesülés 2009. november

 

Az éves hazai fogyasztás

Az éves hazai fogyasztás jelenleg mintegy 160 ezer tonnára tehető, ebből közel 130 ezer tonnát itthon állítanak elő.

A belföldi eladások értéke az elmúlt öt esztendőben 25 százalékkal emelkedett

 

A belföldi piac forgalma

Az elmúlt öt esztendőben 25 százalékkal nőtt, az eladások értéke 2008-ban elérte a 30 milliárd forintot.

 

Kalória-lefedettség

Iparági becslések szerint Magyarországon a kutyák tápanyagigényének több, mint húsz és  macskák közel harminc százalékát elégítik ki állateledellel.

Összehasonlításul: Nyugat-Európa 40% fölött (Belgium közel 80%, Németo. kb. 60%, Franciao. 55%)

 

 

Külkereskedelem

Az alábbi adatok forrása:

Agrárgazdasági Kutató Intézet, Magyar Állateledel Egyesülés 2009. november

 

A KN 2309 termékcsoport külpiaci eladásainak felfutásában egyértelműen az állateledelek, döntően a közelmúltban 75-80 százalékos részarányt képviselő kutya- és macskaeledelek (KN 230910) kivitelének volt kiemelkedő szerepe Ezek az ezredfordulót követően a magyar agrár- és élelmiszeripari export egyik komoly tételévé váltak.

 

Két egymást követő évben, 2004-ben és 2005-ben a kutya- és macskaeledelek kiviteléből származott az élelmiszergazdaság összes exportárbevételének 6,3 százaléka. 2008-ban a kivitt mennyiség 294 ezer tonna, értéke 262 millió euró volt.

 

Az állateledel-gyártáshoz besorolt szervezetek 62,4 milliárd forint körüli árbevétel közel 72 %-a külpiaci  értékesítésből származott 2008-ban.

A külföldön eladott mennyiség 2008-ban elérte a 294 ezer tonnát, értéke 262 millió euróra rúgott.

 

Legnagyobb export célországok

1. Németország

2. Egyesült Királyság

3. Románia

4. Lengyelo.

5. Ukrajna

 

A nagy hozzáadott-érték és a versenyképes ár lehetővé teszi a termékek nagy távolságokra történő szállítását. A Magyarországon gyártott állateledelek Európa szinte valamennyi országában jelen vannak, de megtalálhatók pl. Japánban, Ausztráliában és Kazahsztánban is.